, (gon-d-ta-lan) mn. tt. gondtalan-t, tb. ~ok. Kinek gondja nincs, kit gondok nem nyugtalanítnak, nem háborgatnak, kinek nincs miről aggódni. Gondtalan gyermekek, gazdagok. Átv. ért. vidám, derült kedvü. Gondtalan élet. Határozóilag gondtalanul, gond nélkül. Különbözik: gondatlan.