, GÓCZALJ, (gócz-al v. ~alj) ösz. fn. 1) A gócznak vagyis tüzelőnek alsó része, ürege, mely némely tájakon sütő kemencze gyanánt szolgál. 2; Katlan alja. 3) Kriza J. szerént góczalja, am. a kemencze hátulsó feléni ülőhely. 4) Kassai J. szerént góczalja, a Duna mellékén am. kandalló.