, (ger-j-ed-el-ěm) fn. tt. gerjedelmet. A balérzéknek, különösen kedélynek élénkebb mozgalma; némely állati ösztönöknek működése, ingere. Szerelmi gerjedelem. Állati, baromi gerjedelem. Nemi, közösülési gerjedelem. Nemesb ért. áhitat, lelki buzgóság. Gerjedelemmel hallgatni az isten igéjét.