, (gub-acs) fn. tt. gubacs-ot. Dióalaku, s göröncsös héju termény a tölgyfákon, mely az által képződik, ha az úgynevezett gubacslégy a tölgyfa virágkelyhét vagy levelét átböki, de az elsőféle alkalmasb bőrkészítésre, mint a második. Máskép: gubó, suska.