, (gúny-ol) áth. m. gúnyol-t. 1) Aljasan, póriasan csúfol, pl. nyelvét kiöltve, száját huzogatva, arczát elfintoritva. 2) Csúfolódva, gyalázva boszont, nevetségessé tesz. Kigúnyolni az idegeneket. Gúnyolni a rongyos vagy hibás testalkotásu embert. V. ö. GÚNY. Néhutt: gínyol.