, (fér-g-es) mn. tt. férges-t v. ~et, tb. ~ek. Féreggel bővelkedő féregtől ellepett, hemzsegő, féreg-ette. Férges alma, férges dió. A piros alma is gyakorta férges. (Km ) Nem ér egy férges diót. (Km.) A jó fának is van férges gyümölcse. (Km.). V. ö. FÉRĚG.