, (fény-kör) ösz. fn. Fénysugarakból alkotott kör, mely a körülvett tárgynak bizonyos ünnepélyes alakot és tiszteletet kölcsönöz; dicskör. Fénykörrel festett szentkép. (Nimbus). Szélesb ért. azon fény tömege, mely fényes test körül elterjed. A nap fényköre. Máskép: fénykoszorú.