, (fej-l-etlen) mn. tt. fejletlen-t, tb. ~ěk. Ami ki nem fejlett, bonyolult, zárt, öszveszorúlt, szűk, tökéletlen állapotban levő. Fejletlen bimbók, rügyek. Fejletlen ügy. Fejletlen tervezet. Fejletlen ész, találmány. V. ö. FEJLIK. Határozóilag am. fejletlenül, ki nem fejletten.