, (máskép: föcs) hangutánzó elvont gyök, melyből fěcsěg, fěcscsen, fěcske, fěcskend stb. származnak. 1) Jelenti azon hangot, melyet hallani, midőn valamely híg anyag, pl. víz, nyál, bizonyos erő által apró részecskékre oszolva szétszökken. 2) Mint fecseg gyöke a beszélésre vonatkozik és csakugyan egyezik besz gyökkel is. Legközelebb áll vacs (szól) szanszkrit gyökhöz, melyből a nyelvészek a latin voco, vox (szanszkritul vács, vácsá, vácsasz), hellén ηχεω, ηχος, ηχη stb. szókat is származtatják.