, (fur-kó) fn. tt. furkó-t. Tulajdonképen oly bunkó a boton, mely át van furva, s karikát húznak bele, vagy pedig mely furú módjára van kirovátkolva, innen: furkós bot. Minden botnak végén a furkója. (Km.) Tréfásan és átv. fekete lisztből való kemény gombócz. Jól lakott furkóval.