, (fogy-at-ék) fn. tt. fogyaték-ot. Azon csekélység, vagy valaminek alja, mi a többi, vagy jobb részek elfogyása után megmaradt. Ők a bor javát megitták, nekünk csak a fogyaték maradt. Használják öszvetételekben is, pl. fogyatékbor, fogyatékeleség, fogyatéknyáj, -pénz stb.