, (fog-ó-d-oz-kod-ik) k. m. fogódzkod-tam, ~tál, ~ott. Folyvást, egész erejével fogódzik. A félénk lovas a ló serényébe fogódzkodik. Beléfogódzkodik, megfogódzkodik. Felfogódzkodik, am. lecsüngő ruhájit felfogja, felemelve tartja. Felfogódzkodni a vízben, sárban.