, (fő-méltóságu) ösz. mn. 1) A nem uralkodó házból született herczegek czime. Főméltóságu Eszterházy, Pálfy herczegek. Főméltóságu herczeg primás. 2) A legfőbb törvény- és kormányszék czime. Főméltóságu Hétszemélyes tábla. Főméltóságu magyar királyi udvari Kanczellaria.