, (fér-e) fn. tt. férét. A székelyeknél am. miben valami elfér (fér-ő); különösen telekmértéket jelent, mint hold vagy láncz (föld). Fére tehát am. bizonyos térségü föld, melybe határozott mennyiségü vetés belefér. Három köböl fére v. férés föld, azaz, melybe három köböl magot lehet vetni.