, FÜSZĚR, (fű-szěr) ösz. fn. Szélesb ért. minden inyingerlőbb test; a növényi országból, mely az ételeket, italokat izletesbekké teszi, milyenek: foghajma, vereshajma, só, majoránna, kömény stb. Legjobb fűszer az éhség. (Km.). Szorosb ért. jobbára azon külföldi növények és gyümölcsök, melyek többé vagy kevesbé kellemes illatuak és izűek, s az étel-italokba keverve az ínyt nagyobb mértékben ingerlik, és a vért felizgatják, pl. sáfrány, bors, gyömbér, fahéj stb. Átv. ami a beszédet, társalgást, mulatságot, különösen kedvessé, kellemessé teszi. Az elmés tréfa, zene, gazda szivessége, mindannyi fűszerei a lakomának.