, (füs t-öl-ög) önh. és gyak. m. füstölög-tem v. füstölgöttem, füstölögtél v. füstölgöttél, füstölgött, htn. füstölög-ni v. füstölgeni. Miből a füst folytonosan fejlődik, ereszkedik, felszáll. Átv. ért. gőzölög, párolog. Füstölögnek a gyárak kéményei. Füstölögnek a tűzokádó hegyek. Füstölög a gőzös kürtője. Képes kifejezéssel: füstölög a feje valamiben, vagy valamitől, am. valamit igen főz, forral eszében, mélyen töprenkedik, gondolkodik, ide-oda tervez.