, (fut-tat-ás) fn. tt. futtatás-t, tb. ~ok. 1) Általán valakinek v. valaminek futásra késztetése. Karikafuttatás. 2) Verseny lóháton, midőn lovat vagy lovakat pályáztatnak. Lófuttatás. 3) Átv. Elmefuttatás, am. a tárgyakról nem alapos vizsgálat végett, hanem egyedül mulatságból, időtöltésből, vagy csak fölszinűleg, könnyeden gondolkodás.