, (for-r-ad-ás) fn. tt. forradás-t, tb. ~ok. 1) Forróvá levés, forradásnak indulás. 2) Állapot, midőn valamely forró test máshoz ragad. A tüzes vasnak fához forradása. Egyik vaslemeznek a másikhoz forradása. 3) Hegedés, behegedés. Sebek, törött csontok forradása, beforradása, öszveforradása.