, (for-g-ol-ó-d-ik) belsz. m. forgolód-tam, ~tál, ~ott. Különös gonddal, fáradsággal, figyelemmel járkel valami körül; valamihez hozzá férni, közel jutni iparkodik. Nagy urak körül forgolódik. Forgolódik, mint macska a forró kása körűl. (Km.) A világban forgolódnod kell, ha valamire akarsz jutni.