, (fül-gyónás) ösz. fn. Gyónás, midőn valaki bűneit egyedül a gyóntató atya füleibe súgja, hogy mások ne hallják; különböztetésül a nyilvános gyónástól, midőn (mint a protestans egyházakban szokás) a pap fenhangon elmondja az általános gyónóvallomást a jelenlévők nevében, és feloldozza őket. V. ö. GYÓNIK, GYÓNÁS.