, (a hellen ϕιλομηλα, szóból kölcsönöztetett, a török nyelvben bülbül) fn. tt. fülemilét, tb. fülemilék. Ismeretes madárfaj a billegények neméből, melynek gyönyörű éneke minden egyéb madarakéinál kedvesebb. (Motacilla luscinia). Erdei fülemile, mely erdőkben, ligeti fülemile, mely ligetekben, kertekben tartózkodik. Pap fülemile, máskép poszáta. Újabb neve a fülemilének: csalogány és csattogány. A hellenben eredeti jelentése: alma- v. gyümölcskedvelő.