, (főben-járó) ösz. mn. Szoros ért. am. életvesztéssel, halállal fenyegető. Főbenjáró bűn, vétek. Főbenjáró perbe idézni valakit. Szélesebb ért. 1) Büntető, nagyobb testi vagy vagyonbeli birságot igényelő. 2) Fontos, igen nagy figyelemre méltó. Ez főbenjáró dolog.