, (fő-apát) ösz. fn. A Sz. Mártonról czimzett pannonhegyi Szent Benedek szerzetebeli főmonostor apátja, ki saját főapáti megyéjében a lelkiekre nézve püspöki hatósággal bír, s közvetlenül a római pápának van alávetve; van szent széke, helyettese és fiókapátokat, legfelsőbb helybenhagyás mellett, kinevezni joga. Mint világi méltóságnak országgyűlésen a főrendek táblájánál a püspökök után van széke.