, (föl-öz-ő) fn. tt. fölöző-t. 1) Hosszú nyelű seprű, melylyel szórás alatt a tiszta szemmel lehullott szemetet, ganéjt elsepergetik, letisztítják. 2) Sima fa, mely által méréskor a gabonát, lisztet stb. simára egyengetik, hogy föle ne maradjon, máskép: csapó v. csapófa.