, (for-g-ás) fn. tt. forgás-t, tb. ~ok. 1) Valaminek bizonyos pont, vagy saját tengelye körül stb. folytatott mozgása. Kerékforgás, csigaforgás, malomkő forgása. 2) Örvényezés. Víznek forgása. 3) Folytonos ide-oda mozgás, keringés. Vér forgása az erekben. 4) Kézről kézre járás. Pénz forgása, váltók forgása. Forgásba hozni a pénzt, váltót. V. ö. FOROG.