, (for-g-at-ag) mn. tt. forgatag-ot. Ami könnyen forog vagy folytonos forgásban van; örvényező. Forgatag szélmalom. Főnév gyanánt használtatván am. örvény. Rokon vele a felhangu: fěrgeteg v. förgeteg, melynek lényeges tulajdonságát szinte forgás teszi.