, (for-g-a-acs v. far-ag-a-acs) fn. tt. forgács-ot. 1) Kicsinyező alakja- és értelménél fogva am. a fáról lefordított, lehasított fodor darabocska. Szélesb ért. faragott, vágott, gyalúlt, hasogatott stb. fának hulladéka. Apró, hosszú forgács; ács, asztalos forgács. Aki mennyit vág, annyi forgácsa leszen. (Km.). 2) Régenten: esztergáros (faragács). 3) Régi nemes nemzetség és grófi család vezetékneve.