, (foly-ás) fn. tt. folyás-t, tb. ~ok. 1) Nedvnek, pl. víznek, bornak bizonyos vonalban eltávozása. Egyenes, görbe, kígyódzó folyás. 2) Meder, teknő. A Vágnak új folyást ásni. A Tisza folyását szabályozni. 3) Csurgás, csepegés. Vérfolyás, genyfolyás, takony-, nyálfolyás, magfolyás, ondófolyás, hasfolyás. 3) Valaminek tartós menetele, kelete. Perfolyás, munkafolyás. 4) Kisebb folyam, patak. Bakony folyása.