, (fő-név) ösz. fn. Nyelvtanban am. oly része a beszédnek, vagyis oly szó, amely személyt vagy tárgyat jelent, pl. ember, ház. A főnévnek több osztályai vannak: tulajdonnév, köznév, gyűnév, összerűnév, elvontnév. (Nomen substantivum). Némelyek újabb időben dolognév szót kezdettek használni helyette; de ez nem fejezi ki egészen a substantivum szót, minthogy az alatt a személynevek nem foglaltatnak.