, (fog-oly) fn. tt. foglyot v. fogolyt, tb. foglyok. 1) Személy, kit szabadságától megfosztva elzárnak, fogva tartanak. Hadi foglyok; vármegye foglyai. A foglyokat szabadon bocsátani, kiváltani, kicserélni. V. ö. RAB. 2) A tyúkok osztályához tartozó madárfaj, nagyságra a galambhoz hasonló, meztelen lábakkal, igen gyorsan fut és nagy robajjal szokott fölreppenni; húsa fínom izű. (Perdix). E második értelemben mint seregesen, falkásan tanyázni szokott madár neve talán a folga v. folka (falka) szóval egy eredetü, s átvetve annyi volna, mint fol-og-ó, fol-g-ó. Sőt falka gyakran az l kihagyásával: fóka. Tehát fogoly = fokoly. Egyébiránt alakra hasonló a sereg törzstől származott seregély szóhoz.