, (fog-lal v. fog-l-al) áth. m. foglal-t. 1) Valamire birtoklásképen reá teszi kezét; hatalmába hajt. Országokat foglalni. Háborúban foglalt nemesi birtokok. Elfoglalni más földét, rétjét, házát. 2) Birói végrehajtás következtében valamely jószágot, birtokot magának tulajdonít. 3) Takar, föd, betölt valamely helyet, tért. Pest városa nagy tért foglal el. Foglaljon helyet. 4) Tartalmaz. Mit foglal magában ezen könyv, levél? Régente 'magában' nélkül is "hogy mend e világ foglalná azokat." Tatrosi codex. 5) Bizonyos alakba, testbe szorít. Irásba foglalni a kérelmet. Aranyba foglalni a drágaköveket. 6) Csatol, kapcsol. Imádságunkba foglalni a távollevő hiveket. 7) Régente visszahatólag am. a mai foglalkodik. "Kik nagy kérkedésbe magokat foglalják." Pesti Gábor meséi. Így a Debreczeni Legendáskönyvben is. Öszvetételei: befoglal, belefoglal, egybe foglal, elfoglal, öszvefoglal, visszafoglal. Ezeket l. illető helyeiken.