, (fog-al-om) fn. tt. fogalmat, tb. ~ak. 1) Széles és köz ért. valamely tárgynak ész általi felfogása, ismerete. Világos, tiszta vagy homályos, zavart fogalom; hibás fogalom. Ezen embernek fogalma sincs a szépművészetről. 2) Szorosabb bölcseleti ért. egyetemes képlet, azaz mely nem valósággal létező egyedre, egyes, különös tárgyra vonatkozik, hanem több tárgyak közös jegyeit elvontan foglalja öszve, pl. ember fogalom, mert e szó alatt értetik Péter, Pál és mind, kik az emberi nemhez tartoznak, és 'ember' csak képlet, gondolat, mely önmagában nem létezik, hanem csak a gondolkodó elmében, mely Péter, Pál stb. közös jegyeit ('eszes' és 'állat') a gondolatban elvonta és egy gondolati lényben egyesítette. Ily fogalmak: állat, növény, ásvány, erény, bűn stb. Ezen fogalom különösen az értelmi tehetség működése. Még szorosabb értelemben fogalom minden tárgy, melyről az emberi elmének oly tudomása van, hogy azt más tárgytól képes megkülönböztetni. Például látunk előttünk egy kocsit elrobogni, ez csak érzéki jelenet, észrevétel, észlelet. De ha már a kocsi tova robogott is, megmarad vagy idő multával megújúl elménkben, de csak mint képlet, az egész jelenet, ekkor 'kocsi', 'robogás' csak (elmebeli) fogalmak, nem (való) tárgyak, sőt ezekkel öszvefüggésben több más fogalom is megfordúlhat tudatunkban, mint zöld, négykerekű, két lovas, zárt, nyílt stb. (t. i. kocsi), a lovak ismét pej vagy szürke vagy fekete vagy sárga szőrűek stb. Sőt midőn láttuk, észleltük is a robogó kocsit, már a kocsiról, robogásról, kerekekről, lovakról előbb szerzett tudatunknak kellett lennie, különben nem tudtuk volna az egyes tényeket, (általában) tárgyakat megkülönböztetni, megnevezni. 4 ) Valamely tárgyat illető gondolatoknak öszveszerkesztése és irásba tétele is fogalomnak neveztetik. Ezen ifjunak igen jó fogalma van, azaz tulajdonképen 'fogalmazása' vagy 'fogalmazási tehetsége'.