, (fog-ad) áth. m. fogad-tam, ~tál, ~ott. 1) Bizonyos kedvvel, kedélylyel lát, üdvözöl valakit. Nyájasan fogadni a vendégeket. Roszúl fogadni a szegény atyafiakat. 2) Vesz, viszonoz valamit. Szivesen fogadni az ajándékot. Hálával fogadni a jótéteményeket. 3) Valamit sikeresen, gyümölcsözőleg vesz magába. Gyermeket méhbe fogadni. Szót fogadni az előljáróknak. Az Úr angyala üdvözlé Máriát és méhébe fogada a sz. Lélektől. Angyali üdvözlet. 4) Szerződés által magához vesz, magáévá tesz valakit v. valamit. Katonát fogadni. Cselédeket fogadni. Orgyilkosokat fogadni. Bérben kifogadni más jószágát. Örökbe fogadni az árva fiút. 5) Igéret teljesítésére kötelezi magát. Örök nőtelenséget, szüzeséget, engedelmességet fogadni. Amit lovon fogad, gyalog meg nem állja. (Km.). 6) Önh. ért. két vagy több kétes eset közől egyiket állítja bizonyosnak vagy valószinűnek, s csalatkozásának esetére valamely büntetési díjt igér a nyertes ellenfélnek. Én fogadok, hogy a két versenyező ló között a fiatalabbik lesz nyertes. Fogadok száz forintban. Hát te miben v. mennyiben fogadsz? Én fejemben fogadok, hogy stb. Fogadjunk, hogy nem esik két hétig eső.