, idegen eredetű fn. tt. flaskó-t. Olaszul fiasco v. flasco, németül Flasche, tótul, svédül flaska, francziául flasque, flacon stb. a hellénben ϕιαλη am. csésze. Jelent nagyobbféle nyakas üvegedényt, különösen, melyben italokat szoktak tartani és feladni; magyarosabban: palaczk, (néhutt: fisek). Dunán túli köznép nyelvén: üveg. Üvegekre lehúzni a bort.