, (fit-at) áth. m. fitat-tam, ~tál, ~ott. 1) Valamit elétüntet, különösen dicsekvésből, kérkedésből mutogat. Gyűrűs ujjait fitatja, hogy lássák. Rokon vele hangokban is: mutat. 2) Vadászebről mondják, midőn orrát ide-oda forgatva szaglász, fürkész, máskép: fitél, fitet.