, (figyelěm-jel) ösz. fn. Irásjegy () melylyel élünk, midőn az olvasót a következő szóra vagy mondatra figyelmessé akarjuk tenni, mit kiváltkép az elméskedésekben használnak, pl. "Magyarországba a lotteriát 1810-ben hozták be, s január 4-én történt az első huzás: azóta több huzások történtek." (Életk. 1847.) "Kérdés: futni tudás nem szül-e majd szaladást." Vitkovics. Ettől különbözik a gondolatjel.