, (fes-t-ő) fn. tt. festő-t. 1) Köz és régiebb nyelven am. képiró müvész, az újabb nyelven, szabatosság kedveért: festész.
"Felteszi egy festő, hogy időtöltésre lefest ő
Egy fegyverviselőt."
Gyöngyösi.
2) Mesterember, ki különféle szöveteket saját módja szerént elkészített és alkalmazott festékek által különféle szinüekké alakít. Vászon-, gyolcs-, selyemfestő; kékfestő. A festő fekete kézzel, fehér pénzt keres. (Km.). 3) Műhely, melyben a festők dolgoznak. Festőbe adni a vásznat, ruhát. Most hozta haza kendőjét a festőből.