, (fěr-t-ő) fn. tt. fertő-t, tb. ~k. Az elvont fěrt ige részesülője. Eredetileg oly folyadék, mely más anyaggal, pl. iszappal, sárral van öszveforgatva, keverve. Innen van a Fertő tó neve, Sopron és Moson vármegyékben, melynek vize fekete, iszapos. Átv. ért. mi bennünket undorral, utálattal töltve fordít el magától, tehát anyagi vagy szellemi mocsok, szenny.