, FÖRT, (fér-t v. för-t) elvont törzsökige, melyből az igenév fertő származékaival együtt, továbbá, fertelem, fertelmes stb. szók maiglan divatoznak. Képezve van a tar-t, haj-t, ej-t, sej-t, bom-t, rom-t stb. hasonlatára. Fěrt eredetileg am. ferde mozgást tesz, fordít magán. (V. ö. FER). Innen lett: fěrtěng (förtöng) mit rendesen átvetve: fetreng (fötröng) használunk. Megegyezik vele a latin verto, vorto, szláv vratit, bratit. V. ö. FOR, FORD.