, FENYÜ, (feny-ű) fn. tt. fenyő-t v. fenyvet, tb. ~k v. fenyvek. A tűlevelüek neméhez tartozó fa, sötétzöld levelekkel, melyek télen nyáron zöldellenek. Legtöbb fajai egyenes sudár növésüek, s némelyek gyantát, szurkot izzadnak, innen: gyantás, szurkos fenyűknek hivatnak. Nevezetesebb fajai: Foklya v. lúcz v. szurkos fenyű (pinus picea), fürtös f. v. jegenye f. (pinus abies), vad v. olasz fenyü (pinaster), vörös fenyü (p. larix), sima f. (p. strobus), mandula v. szelíd f. (p. pinea) stb. Ide számíttatik a magyar köz nyelven a gyalog v. boróka fenyű is. Használják melléknevül is, s ekkor fenyüből valót, fenyüből készültet, csináltat jelent. Fenyű karó, fenyű gerenda, fenyő deszka.