, (fen-tart) ösz. áth. 1) Valamit magas állásban, helyzetben folytonosan tart, le nem tesz, le nem ereszt. Fentartani a kezet. Fentartani a zászlót. Fentartani fején a süveget. 2) Át nem enged, megvéd, megótalmaz valamit. Ellenség ellen fentartani a várat. Fentartani becsületét, hírét, nevét. Egészségét fentartani. 3) Visszaható névmással fentartani magának valamit am. tulajdon gyanánt megtartani; feltételkép kikötni. Ezt magamnak tartom fen, a többi legyen a tied. A dologhoz szólási jogot annak üdejére fentartom magamnak.