, (fel-szólít) ösz. áth. 1) Mást szólani késztet valamely tárgyról. Az elnök felszólítja a gyűlés tagjait, adnák elé véleményeiket. 2) Valamely tettre, munkálatra, részvétre, segedelemre stb. felhí. Felszólítani a vagyonos polgárokat adakozásra. 3) Felbuzdít, ösztönöz. Felszólítani a katonákat csatára. Felszólítani a legénységet fegyverre.