, (fel-oldoz) ösz. áth. 1) Valamit nagyobb munkával felold, azaz kötelékeit felbontogatja, vagy több megkötött, bebonyolított tárgyat egymás után felbont. Feloldozni a fűző vállat. Feloldozni a búzás zsákokat. 2) Valakit bizonyos szertartással, ünnepélylyel valamitől felment. Bírói itélet által feloldozni a vádlottat. A töredelmesen meggyónó bűnöst feloldozni.