, (fel-öltözik) ösz. k. Szélesb ért. mindazon ruhadarabokat fölveszi magára, melyekben rendesen járni szokott. Szorosb ért. öltő, felöltő ruhákat vesz fel, milyekben nyilván megjelenni szokás. Dolmányba, mentébe, köpönyegbe, szűrbe, bundába felöltözni. Felöltözött, mint a somogyi gyerek (ki tarisznyát vetett nyakába). Km. V. ö. ÖLTÖZIK.