, (fel-ültet) ösz. áth. 1) Valakinek meghagyja, megparancsolja, hogy felüljön, vagy valakit felülni segít. Felültetni lóra a vitézeket. A gyermeket felültetni a székre. 2) Valakinek az első ülőhetyet ajánlja. Felültetni a vendéget az asztal fejéhez. 3) Valakit ingerlő módon, vagy álokokkal rászed, elámít, valamire rábeszét, tréfából valamit vele elhitet. Ez németes kifejezés.