, (fel-vág) ösz. áth. 1) Vágó eszközzel, pl. fejszével, baltával darabokra felhasogat. Felvágni a tüzelő fát. 2) Éles eszközzel, pl. késsel, ollóval fölmetsz, megkezd. Felvágni az egész kenyeret. Felvágni a kereksajtot. 3) Bemetél, bemetsz. Felvágni a nevét a padra, fára. 4) Az útban mély nyomokat csinál. A társzekerek felvágják az országutat. A marhák felvágják a vizenyős mezőt. 5) Valakinek farát bottal, korbácscsal, vesszővel stb. megveri. Felvágták a tolvaj gyermekeket. Néha önhatólag tulajd. ragu névvel használják, s am. felüt, felcsap valakinek vagy valaminek. Felvágni katonának.