, (fe-ér, azaz felülig ér), önh. m. fér-t. 1) Be ba ragu nevekkel am. valamely helybe, térbe jut, behat. Ezen zsákba egy mérü búza fér. Bőrébe alig fér. Ez nem fér a fejembe, azaz meg nem foghatom. Egér nem fér lyukába, tököt köt a farkára.. (Km.) Öszvetéve: befér. Be nem fértem a templomba. 2) Felható ragu nevekkel am. valamely tárgy fölén, tetején helye jut. A kis kocsira csak ketten férnek. Továbbá: ráfér. Nincs oly rakott szénás szekér, melyre még egy villával rá nem férne. (Km.) Átv. ért. el kel nála, nem fölösleges. Rá fér az intés. 3) Közelitő ragu névvel am. valamihez hozzá jut. Pénzhez férni. Nem tudok a nagy tolongás miatt barátomhoz férni. Még a jóhoz is szó fér. (Km.) Ismét: hozzáfér. A macska hozzáfért a szalonnához. 4) Igekötőkkel Belefér. Minden mustja belefért egy hordóba. Elfér. Vonz ban ben és on ön ragu neveket. Elfér a házban, elfér a bakon. Különös szólásmód: nem férhetsz el tőlem? azaz: nincs nyugtod miattam? Fölfér, ra re ragu nevekkel. Fölfér a kocsira. Kifér. Hogy fért ki a szádon ez a kezes lábas szó. (Km.) Lefér. Egy iv papirosra sok betü lefér. Megfér, am. 1) megegyezik, békében van együtt. A jó testvérek megfértek egymással. Nehezen fér meg egy szemeten két kakas. (Km.); Két dudás egy csárdában meg nem fér. (Km.). 2) helye van valahol. Kis helyen sok jó ember megfér. (Km.); én megférek akármily kis szobában.Öszvefér, am. egyességben van, békével él mással: kétféle szeretet nehezen fér öszve. (Km.) Nincs tű közöttünk, hogy öszve ne férjünk. (Km.).