, (fél-t) áth. m. félt-ětt, htn. ~eni v. ~ni. Aggódik, nehogy valakit vagy valamit elveszejtsen, vagy hogy kár ne essék bennök. Aki mit szeret, azt félti. Nem félti kopasz a haját. (Km.) Nem félti német a gatyáját. (Km.) Az anya félti katona fiát. Vonz távolító ragu neveket. Veszedelemtől, kártól félteni barátunkat. Tolvajoktól félteni pénzét. Feleségét félteni más férfiaktól.
"Nem féltem (őt) a katonáktól,
Sem magától a haláltól."
Kisfaludy K.