, (fel-szabadít) ösz. áth. 1) Valamitől fölment, feloldoz. Felszabadítani a rabot bilincseitől. Felszabaditani a jobbágyokat némely terhektől. 2) Valamit köz használatra átenged. Felszabadítani a tilos legelőt, a vadászatot. Felszabadítani az eddig elzárt utakat. 3) Valakinek bizonyos működésre engedelmet ad. Felszabadítani a polgárokat a mesterségek üzésére, húsvágásra. 4) Mesterember inasát legénynyé avatja. Felszabadítani a vargainast. 5) Átv. ért. valamely lekötött, leszorított tárgyat feltágít, felold. Felszabadítani a nyereg hevederét.