v. FÖLSÉGÁRULÁS, (felség~ v. fölség-árulás) ösz. fn. A polgári bűnök legsulyosbika, midőn valaki a felség irányában hűtlenséget, árulást követ el, az álladalom fejének személye vagy uralkodási jogai ellen, vagy az uralkodásforma megváltoztatására, az álladalom épségének megcsonkitására stb. törekedvén. Egy faja ennek azon bűn, mely által valaki különösen a haza vesztére törekszik, s hazaárulás- v. honárulás-nak neveztetik.